Mert ma esett a hó, nem bírtam ellenállni, hogy ne készítsek néhány képet a napi útvonalamról.
Szóval, elindulunk reggel valamikor 7:30 és 7:50 között a Dijkgraaf diákszállásról, némi tekerés után tipikus holland külvároson haladunk keresztül.
Jópofák a várost összevissza átívelő patakocskák és csatornák. Egyszer kéne rendezni egy motorcsónakversenyt.
Hamarosan elérjük a civilizáció szélét...
... és behatolunk a Holland pusztába.
Nos itt most kicsit (időben) megszakad a képek sora, mert a látvány innentől mérsékelten izgalmas.
Ezeken a vékony utacskákon az a vicces, amikor két autó és egy biciklis egyszerre találkozik.
És egy idő után elérjük a távolban látható fákat. Valamiért szeretem ezt az utat, igaz az aszfalt az nagyon vacak, de legalább valamennyire otthon érzem magam.
Nos, itt most egy szomorú kötelességnek kell eleget tennem; az egyik korábbi post-ban súlyosan félretájékoztattam az olvasóközönséget. Ugyanis a korábban említett disznószerű állatok valójában inkább lószerű állatok. Most jobban megfigyeltem őket, igaz eddig a mobillal nem tudtam jó képet csinálni róluk, de most kettőt elkaptam közelről. És valóban látszik, hogy inkább miniatűr lovakhoz hasonlítanak. Ugyanakkor legelés közben felsejlik a párhuzam a földet túró disznóval.
Nos, a legelőket elhagyva beérkezünk Veenendaalba.
Ezen a bicikliúton másfél hete két roppant agresszív lúddal találkoztam, amelyek nem voltak hajlandóak eltakarodni az út közepéről, hanem nekem kellett kikerülni őket.
Kb ennyi, innen már olyan 3 percre van a munkahely. Több kép nem készült, így is örültem, hogy beértem 7 perc késéssel.
Jut eszembe, egy beszélgetés egy részlete Amsterdamban:
'This (part of the city) reminds me of Budapest.'
'Really?'
'Well, you know, the pubs, parties and the nightlife... its more like Budapest than Wageningen.'
'Wageningen? Man, that farmer's town, there's fucking nothing there...'
Szóval, elindulunk reggel valamikor 7:30 és 7:50 között a Dijkgraaf diákszállásról, némi tekerés után tipikus holland külvároson haladunk keresztül.
Jópofák a várost összevissza átívelő patakocskák és csatornák. Egyszer kéne rendezni egy motorcsónakversenyt.
Hamarosan elérjük a civilizáció szélét...
... és behatolunk a Holland pusztába.
Nos itt most kicsit (időben) megszakad a képek sora, mert a látvány innentől mérsékelten izgalmas.
Ezeken a vékony utacskákon az a vicces, amikor két autó és egy biciklis egyszerre találkozik.
És egy idő után elérjük a távolban látható fákat. Valamiért szeretem ezt az utat, igaz az aszfalt az nagyon vacak, de legalább valamennyire otthon érzem magam.
Nos, itt most egy szomorú kötelességnek kell eleget tennem; az egyik korábbi post-ban súlyosan félretájékoztattam az olvasóközönséget. Ugyanis a korábban említett disznószerű állatok valójában inkább lószerű állatok. Most jobban megfigyeltem őket, igaz eddig a mobillal nem tudtam jó képet csinálni róluk, de most kettőt elkaptam közelről. És valóban látszik, hogy inkább miniatűr lovakhoz hasonlítanak. Ugyanakkor legelés közben felsejlik a párhuzam a földet túró disznóval.
A lódisznók
Nos, a legelőket elhagyva beérkezünk Veenendaalba.
Ezen a bicikliúton másfél hete két roppant agresszív lúddal találkoztam, amelyek nem voltak hajlandóak eltakarodni az út közepéről, hanem nekem kellett kikerülni őket.
Kb ennyi, innen már olyan 3 percre van a munkahely. Több kép nem készült, így is örültem, hogy beértem 7 perc késéssel.
Jut eszembe, egy beszélgetés egy részlete Amsterdamban:
'This (part of the city) reminds me of Budapest.'
'Really?'
'Well, you know, the pubs, parties and the nightlife... its more like Budapest than Wageningen.'
'Wageningen? Man, that farmer's town, there's fucking nothing there...'
"igaz az aszfalt az nagyon vacak, de legalább valamennyire otthon érzem magam"
VálaszTörlésHehe, akárcsak az Óbuda-Szentendre közti kerékpárútvonalon :)
Hát azért annyira nem vacak :) Azon az úton nem mernék végigmenni az új bringával :)
VálaszTörlésBasszus, halljátok, térképezzétek fel most tavasszal a Velencei dombságban az útvonalakat, ősszel akarok oda menni :)