Extension

Csütörtökön aláírtam a szerződést; még öt hónapig maradok kinn gyakornokként. Pedig már pont készültem volna leszokni a blogolásról. A változások dióhéjban: több mint kétszeres fizetés, céges Audi és egy fizetett nyelvtanfolyam (ha már tavasszal lemaradtam róla).

Hm, és valamikor október-novemberben azt hiszem hazaugrok pár napra, de még meg kell néznem a túranaptárat :)

SAIL 2010

Most hétvégén újra összeállt (majdnem) a rotterdami csapat: a cél a amsterdami vitorlásnapok. A szervezés kicsit döcögősen indult; még az egyik kollégám mesélte, hogy van ez a cucc, valami öt évente rendezik meg, sok hajó, nagy tömeg, érdemes megnézni. Először nem volt nagy lelkesedés a dolog iránt, viszont utána összeálltunk Margaretával és Iuliával és csak sikerült összehozni... a végén egész szép kis csapat jött össze, bár Iulia pont nem tudott csatlakozni, de így is voltunk heten. Igazi európai csapat, svéd, román, magyar, bolgár, orosz és végül két német.

 A csapat

Az utazás egyébként a szokásosan indult, mert az online útvonaltervező rossz buszt dobott ki, és emiatt vagy 20 percet várhattunk a megállóban és egy vonatot buktunk. A wageningeni delegáció cirka 40 perc késéssel érkezett meg, mondjuk annyira nem volt nagy probléma, mert Katherina az groningeni orosz lány is kb ennyit késett. Szegény tilburgiek meg addig kávézhattak... jah egymás megtalálni meg külön vicces volt, mert ugye csak annyit beszéltünk meg, hogy pályaudvar, telefonon meg alig lehetett valamit hallania tömegben.

 Térkép

A rendezvény maga Amsterdam régi kikötőjében volt. Körbe lehetett sétálni az egész kikötőt, a part mentén végig vitorláshajók horgonyoztak, a nagy részükre fel is lehetett menni. A hajókon kívül volt még vagy három színpad, mindenféle zenével és műsorral, gyerekeknek játszóház és különböző hajós bemutatók.

Hajó. Valahogy túl nagyok és túl közeliek voltak ahhoz, hogy rendesen le lehessen őket fotózni.Vagy csak én vagyok béna, vagy kéne egy nagylátó előtét az FZ50-hez.

A Holland Királyi Haditengerészet hajói. Később láttunk a haditengerészetet jobban reprezentáló hajókat is... viszont a bemutatójukat lekéstük sajnos, igaz nem nagy veszteség mert elvileg nem katonai bemutató, hanem helikopteres mentés és hasonlók. De azért kár.

Emberek és hajók

A nagy tömegben sikerült mindig elkeverednie valakinek, annak ellenére, hogy kb 10 percenként megálltunk csoportképre.

Még hajó

A világ minden tájáról voltak itt hajók, Olaszországtól kezdve az Egyesült Arab Emírségekig. A honlapon egyébként mindegyikről lehet olvasni pár sort, igaz csak hollandul.

 Árbócok. Három hét alatt végre sikerült megtanulnom az angol "mast" szót.

Menet közben megálltunk egy 4 eurós hamburgerre és egy 2,5 eurós kis Heinekenre az egyik színpad mellett, ahol épp barna katonaegyenruhába öltözött nők énekeltek némi zenei kíséret mellett. Először lefényképeztem őket, de aztán letöröltem még melegében a képet mert túl csúnyák voltak.

Fotokiállítás tengerész fejekről.

A kikötő keleti csücskében

Pózolj tengerész fejjel I.

 Pózolj tengerész fejjel II.

 Vigyorog mint pék kutyája a meleg kiflire

 Sajnos már nem emlékszem miről folyt épp a beszélgetés... basszus, lehet audioblogot kéne vezetni menet közben?

 Zászlók

 Götheborg

 Még több hajó

Közben megkerültük több mint félig a kikötőt, megnéztük kívülről a Götheborgot, felmentünk egy angol hajóra.

A Sanne Sophia

Épp mondom Ionut-nak, hogy te, ez nem hasonló hajó mint amin három hete voltunk? Erre nézi, először azt mondja, hogy ez mintha nagyobb lenne, aztán nézi jobban, és hopp, Sanne Sophia, vagyis pont ugyanaz a hajó. Tényleg szép nagy, és végre van róla egy normális kép.

 Lehet szavazni, hogy melyik kép legyen az új fb profilképem. Mondjuk ha rajtam múlik marad az ami, úgyis lusta leszek belépni és megváltoztatni...

Egyébként most meglepően sok kép készült rólam, egyre jobban fejlesztem az adjuk oda a kamerát másoknak skillt. Na meg az is vicces, hogy ha történetesen nincs senki közepes vagy nagyobb tükrös géppel, akkor jó eséllyel az enyém a legnagyobb és mindenki azt kéri el, illetve a csoportképek is azzal készülnek. Mondja valaki, hogy a méret nem számít?

Amerigo Vespucci

 Hr Ms Walrus, a négy darabból álló holland tengeralattjáró armada egyik tagja. Sajnos bemenni ne lehetett, pedig az megérte volna az egyébként is hosszú sort.

Közben megálltunk újra enni. Ennek hatására született három legfontosabb következtetés a következő: egyrészt, az emberek tényleg hülye fejeket vágnak evés közben, másrészt a 12x-es zoom hasznos, harmadrészt a holland sültkrumpli hála az égnek nem olyan olajos mint a belga.

Volt ilyen jószág is, de sajnos nem lehetett rá felmenni.

 Ha már a hajóra nem is mentünk fel, legalább szereztünk némi tülekedés árán Royal Navy-s posztert.

 A Tromp messzebbről

 Akna

 Itt osztogatták a tengerészek a posztereket

A Centraal-hoz legrövidebben komppal juthattunk volna vissza, viszont ott annyi ember volt, hogy inkább úgy döntöttünk visszasétálunk gyalog, közben még megnézzük a Götheborg-ot. Ő egy svéd kereskedőhajó, kicsit hasonlított ahhoz ami a Nemo mellett horgonyoz, csak talán jobban fel van fegyverezve. Margareta teljesen rápörgött a hajóra, amit a hosszú sor miatt majdnem nem néztünk meg. Közben az eső is elkezdett esni egy picit, a poszterek is majdnem megáztak, de amire feljutottunk a hajóra pont elállt.

A sor egy kis részlete

 Végre a fedélzeten...

 Random képek...

Végül visszasétáltunk a belvárosba és beültünk egy étterembe. Sajna vasárnap lévén viszonylag korán kellett hazaindulni, így a tűzijátékot nem tudtuk megnézni, és az esti amszterdami felfedezőséta elmaradt, néhányak bánatára :)

Ki állította A módra a vezérlőtárcsát? Szívrohamot kaptam amikor megláttam a képet. Azt hiszem öregszem...

Huszonhatodik hét

Hopp, ha az ember nem figyel másfél hét eltelik úgy, hogy nem írt blogot. Ennek örömére most sem fogok sokat írni. Túl sok izgalmas úgysem történt, ami meg igen azt meg úgyis megbeszélem azzal akit érint...

Folytatás legkorábban hétvégén...

Rotterdam RW

Július utolsó hétvégéjén volt a rotterdami reception weekend. Már hónapokkal korábban hallottam, hogy ez így meg úgy mekkora pazar dolog, mindenképp érdemes elmenni. Úgyhogy a 60€-s részvételi díj ellenére egyértelmű volt, hogy megyek, csak abban bíztam, hogy nem fog egybeesni a mindenféle egyéb programokkal. Szerencsére ez nem következett be, pont az Ádámék utáni hétvégére esett a dolog.

Szombaton hajnalok hajnalán indultunk Rotterdam felé. Illetve Amsterdam felé. A nevével ellentétben a programnak köze sincs Rotterdamhoz, azt leszámítva, hogy az ottani AIESEC-esek szervezik. Majdnem az összes wageningeni gyakornok eljött, és az LC-ből is kb 5-en, úgyhogy szép kis csapat gyűlt össze a wageningeni pályaudvaron.

Utrecht Centralban komoly sokk ért. Lehet, hogy a válság hatása, vagy a bevándorlók miatt van, de megállapítottuk, hogy Hollandia kezd szétesni. Az még egy dolog, hogy a Wageningenben az vasútállomás melletti kijelzőn "Error 37: Wrong File Format" hiba látható már vagy két hete, valamint azt is meg tudom még emészteni, hogy néha 1-2 menetrend szerinti busz kimarad. De az, hogy egy vonat nem indul el valamilyen műszaki hiba miatt? Hát az aztán már elég durva. Mentségükre ez is egy lepukkantabb stoptrain volt, de hát azért a lerobbanást mégsem vártam volna.

Azért délután odaértünk a célállomásra, az Amsterdam melletti Weesp nevű faluba. A hajónk egy szép nagy háromárbócos vitorlás volt, amin kényelmesen elfért a cirka 60 ember.

A becuccolás után némi csúszással kihajóztunk. Látványos volt egy ekkora hajóvál keresztülmenni Weesp csatornáin, ekkora hajót ilyen kis helyen még a helyiek sem látnak minden nap, meg is néztek minket rendesen.

 Már a hajón... sajnos magáról a hajóról nem nagyon készült rendes kép..

 Zsilip... elég durván ki volt centizve.

 Zsilip #2.

  A zsilipet elhagyva...

 A fedélzet

Sajnos szombaton elég vacak időnk volt, még az eső is esett, így az idő nagy részét a hajó belsejében töltöttük. Az ár korlátlan italfogyasztást tartalmazott, frissen csapolt sörrel... egyébként ellennék egy ilyen hajón mondjuk egy hétig... még akár dolgozni is, az ember fekszik a fedélzeten egy laptoppal, nyugodt környezet, szép kilátás, jobb mint egy irodában ülni egész nap.

A nyílt vízre kiérve a vitorlákat is felvontuk. Az eredeti uticél Volendam lett volna, de a rossz szél miatt végül oda nem mentünk el. Mondjuk mi nem is bántuk, mert már voltunk ott eleget.

Késő délután lehorgonyoztunk, és az MC takeover egyik szertartásos eseménye következett. A régi tagok az iroda kulcsával beugrottak a vízbe, majd utánuk az újak, hogy megszerezzék tőlük. A probléma csak az volt, hogy egyrészt a víz is elég hideg volt, másrészt meg kinn is hideg volt, az emberek nagy része kabátban volt.

Őrült hollandok

A végén már az egész wageningeni delegálttábor benn volt a vízben, és innentől kezdve rendszeresen lehetett látni a hajón a kabátot viselők mellett fürdőruhában mászkáló embereket is.

Estére kikötöttünk és letáboroztunk egy kicsi lakatlan szigeten. Este party, zenével és bulisátorral, bár a sörcsapot valamilyen technikai probléma miatt elég sokáig nem bírták beüzemelni. A pálinka viszont sikert aratott, szinte mindenkinek ízlett aki megkóstolta, hamar kiürült a laposüveg. Jó hogy megmaradt valamennyi előző hétről, igaz? :P

Hazafelé valamikor dél körül elindultunk, szerencsére az idő sokkal jobb lett és a nap is kisütött pár órára. 

Délutánra sajna visszaborult...

Ez a vitorlás elkezdett a csatorna közepén össze vissza forgolódni... kb mint amikor az átlag szőke nő parkol. Mi épp a zsilipre várunk, roppant vicces volt nézni ahogy szerencsétlenkednek. Talán kikötni akart, vagy megfordulni, mindenesetre ez kb fél óra alatt sem derült ki, utána meg elhagytuk őket.

Kipakolás

Az egész visszaút elhúzódott valamiért, pedig a punnyadáson kívül nem is  volt semmi beütemezve aznapra. Relatíve későn értünk vissza W-be, de azt hiszem bőven megérte a hétvége.

Huszonötödik hét

Ez most egy teljesen kaotikus bejegyzés lesz.

"CS: Hazajönni, vagy nem hazajönni, ez itt a kérdés?"

Nem hazajönni. Úgy tűnik. Bár szerződés és végleges részletek még csak jövő héten várhatóak, én addig nem mondok senkinek sem semmit, hacsak nem kérdezi vagy esetleg itt olvassa :)

A héten amúgy nem sok minden történt.

Igyekeztem kipihenni a hétvégi hajókázást (ez teljesen csak szombat háromra sikerült).

Meg elolvastam a Mire a fák megnőnek című regényt Wass Alberttől. Szerintem ma elkezdem a folytatást is. Köszi Gergő!

A munkahelyen is elég káosz volt... még múlt pénteken búcsúzott Ada, az egyik project manager, aki többek között az én közvetlen felettesem volt. Most az ő munkája kb három különböző helyre lett szétdobva, beleértve a nagyfőnököt is. Az ilyen átállás azt hiszem sosem unalmas. Határidők, meetingek, a munkafolyamatok átstrukturálása és újra beindítása, hibajavítások, ügyfelekkel kommunikáció (ehh), a következő project ütemezése... asszem ezeket is ki kellett most pihenni nem csak a vitorlázást.

Ma egyébként nem fogok semmit sem csinálni. Max olvasok, e-mailt írok, nézek valami filmet, értelmetlen hülyeségeken gondolkozok, blogot írok, fényképeket válogatok és megpróbálok tervezni valami programot augusztus végére. És holnap takarítok, mert azt már lassan két hete kéne.

Hopp, ma kora délután véletlenül bennhagytam upload limit nélkül egy torrentet, és most nézem, hogy azalatt a pár óra alatt szépen feltöltött majdnem 7 GB-t. Most azt hiszem 6 hónapra kiseedeltem magam.

Egyébként tök vicces, ha az embernek némi fizetésemelés van kilátásban rögtön beindul az agya.

Tök poén lenne pl egy Nikon D90 egy 18-105mm f3.5-5.6G DX VR és egy 35mm f1.8G DX objektívokkal. Meg is állna 300 alatt. Bár még a 18-200 is cuki lehet pl kirándulni, bár árban azért az már picit húzós. Jah és miért nincs 14-24mm f2.8 AF-S DX? Vagy egy fix 18mm f1.4 vagy f1.8 DX? Bár biztos brutál drágák lennének...

Esetleg egy használt X200s WXGA+ kivitelben, 9 cellás aksival az egyetemre, meg utazgatni.

Amúgy épp tegnap néztem, mennyire odabasz már az X201? Mobil Core i7-tel és váltható diszkrét GPU-val, 8GB memóriával 12.1"-on 2 kiló alatt, 2000 dollár fölött. Azt mondjuk megnézném mennyire melegszik csúcsra hajtva. Csak miért nem tudnak beletenni egy WXGA+-os kijelzőt?? Jó, akkor legyen ugyanilyen belsővel kicsit drágábban, 13"-on, 1440×900-as felbontással. De ha már itt tartunk a T410s se kutya, bár hasonló paraméterekkel, core i5-tel, 14.1 WXGA+ kijelzővel (bahh, és akkor hol a WSXGA+ 14"-on?) már 2500 dollár fölött. Egy sima T410 kicsit visszafogottabb belsővel, ugyenekkora felbontással, 3 éves garival viszont megáll 1600-nál. A T510-est a 16:9-es kijelzőjével viszont dugják fel a seggükbe, biztos könnyen menne ha már úgyis ilyen hosszúkás. Bár franc tudja, esetleg még Full HD-n...

Egyébként én most nem is nagyon vennék asztali gépet, hacsak nem a GPU miatt grafikázni vagy ha valamiért nagyon kéne a brutális teljesítmény és a két-három monitor. Egyébként meg egy kicsi 12-es utazgatni (akár egy régebbi X60,61,200 használtan, olcsón, egy új akksival), meg egy 14-es "erőgép", külső perifériákkal otthonra, amit még mindig magával vihet az ember ha pl történetesen Amerikába utazna egy fél évre.

Huszonnegyedik hét

H-P: Munka, blog írás, blog írás, blog írás, fénykép feltöltés.

CS: Hazajönni, vagy nem hazajönni, ez itt a kérdés?

SZ-V: Rotterdam RW.

Az utóbbi részletei majd következnek, talán holnap. Most meg bedőlök az ágyba mielőtt elalszom a gép előtt. Egy hetes, fokozatosan növekvő alváshiányt kéne ledolgozni 8 óra alatt.