2010. május 8., szombat

A tizenkettedik hét

A tizenkettedik holland hét vége ma van tegnap volt. A gép 12:35-kor indult – volna – vissza Magyarországra. Helyette 1,5 órát késett, legalábbis egyelőre úgy tűnik ennyit fog. És a reptéren még aludni sem lehet normálisan. Helyette inkább postot írok.

Mindez persze semmit nem von le a hét értékéből.

Hétfőn a már említett filmnézés volt.

Kedden Megan farewell party. Kilenckor gyűltünk a churchillweg-i házukban, előtte gyorsan ajándékvásárlás, mielőtt bezárnak az üzletek. Ezért el is jöttem fél órával előbb a munkából. (ebédszünet lespórolva, bár a gép előtt ebédelni annyira nem kellemes). A buli maga jó volt… Sangria, Heineken, valami román tömény cucc, házibuli érzés. Aztán meg átmentünk egy szórakozóhelyre. Ha minden igaz valami 4 körül keveredtünk haza…

Még  kb háromnegyed óra a beharangozott indulásig és marhára  álmost vagyok. Egy kicsit enyhíti a helyzetet, hogy a szemben ülő csaj úgy néz ki, mint Sarah Michael Gellar a Buffy, a vámpírok réméből.

Szerdán dél után ébredés, egy körül reggeli. Kanadából csempészett bacon, tükörtojás és sajt. Sajna Irene, a  leendő LCP jazzkoncertjét lekéstük. A napi program Wageningen egyetlen valamirevaló fesztiválja, a Bevrijdingsdag, vagyis a liberation day megtekintése volt. Wageningenben, a de Wereld hotelben  írták alá a Hollandok a háborút lezáró szerződést. Ezen a napon Wageningen utcái megtelnek emberekkel (nagy szó), és még a környező városokból is idelátogatnak megnézni a parádét.  Katonai felvonulás, néhány kulturális programok és  persze koncertek egész nap. A mi tervünk a parádé és néhány random koncert megtekintése volt. A koncertek átlagosak voltak, a legnagyobb fun talán a holland death metal hörgés volt. Azon a szinpadon ahol kicsit normálisabb rockkzene ment (nem emlékszem az együttes nevére) , a hangosítás elég vacak volt. A parádé hosszú volt, cserébe legalább alig láttunk valamit a tömegtől. Kicsit csalódottan visszamentünk Meganékhoz, ahol még kicsit punnyadtunk, majd irány haza. Alvás. Aztán meg hajnali kettőkor felébredtem és nekiálltam valami filmet nézni, aminek nem emlékszem a címére, de elég vacak volt; a felénél abbahagytam és letöröltem. Valami sarkkutatókról szólt, meg volt benne egy döglött jegesmedve.


Csütörtökön roppant kipihenten munka. Ráadásuk kicsit hosszabb nap volt, mert maradt hátra két project is, amit lezártam az utazás előtt, így kb egész nap munka volt. Minimális netezés és gtalk, indexet asszem nem is olvastam. Este egy gyors kínai kaja, meg végre megnéztem, hogy hogyan is jutok el Eindhovenbe.  Meg persze bedobáltam a cuccokat  a bőröndbe, lebeszéltem Ádámmal a másnapi sörözés-biliárdot,  aztán irány a city center. Egy korsó Edelweiss 5€.  Csak, hogy tudjátok mire számítsatok.

Buffy nagyon kémlel valamit, lehet kiszúrt egy vámpírt az utasok között.

Ma kicsivel hat után keltem, befejeztem a pakolást, gyors reggeli, a tervezett busz-vonat kombó lekésése, majd irány Utrecht, ahol megvettem a kedvezménykártyát a vonatra. A cucc 40%-os kedvezményt ad, cserébe le kell perkálni 55€-t és egy fényképet. Ha nem bérelünk nyáron autót, akkor tutira megéri, egyébként meg kb ugyanott vagyok mintha nem vettem volna. Persze bármikor jöhet valami váratlan utazás, úgyhogy annyira nem járhatok rosszul.

Bassszus, negyed óra múlva kéne felszállnia a gépnek, és még mindig semmi infó. Fakk. Mi a halál van, kitört megint a vulkán? Kezdek félni, és sajnálni, hogy nem vettem meg ősszel a használt X200s-t  és a kilenc cellás  akksit hozzá. Mondjuk asszem mindegy lesz, úgyis elalszok a gépen.

Update: közben hazaértem többé-kevésbé sikeresen, az és este is elment...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése